Tudja mit kell tenni, ha balesete történt?

Írta: Király Szilvia   |   2013. április 8.

Egy ügyvédnek nem csupán azt kell felderítenie, hogy egy baleset esetén mi történt, és a károsultnak milyen igényei lehetnek. Legalább ilyen fontos azt is felmérni, hogy a baleset körülményei és az ügyfele által elmondottak mennyire igazolhatók, bizonyíthatók. Ehhez sokszor olyan adatokra, információkra, bizonyítékokra van szükség, amelyek csak közvetlenül a baleset helyszínéről szerezhetők be. Ezért jó tisztában lennie azzal, hogy mit kell tennie, függetlenül attól, hogy felelősnek érzi magát vagy sem a balesetben. Nézzük meg mik a legfontosabb feladatok ilyenkor!

Ha személyi sérülés történt



Ha valakit közlekedési baleset ér, akkor a legfontosabb kérdés az, hogy történt-e személyi sérülés. Ilyen esetben mindig kötelező mentőt és rendőrt hívni. Akkor is, ha a sérült személy azt nem kéri. Sok olyan esettel találkoztam már, amikor a sértett azt gondolta, hogy nem történt komolyabb sérülése, később mégis a kórházban kötött ki.

Gyakori az is, hogy a baleset okozója viszi el a kórházba, vagy orvoshoz a sérült személyt, és rendőrt nem hívnak. Ez nem szerencsés, mert a baleseti helyszínt utólag elég nehéz rekonstruálni. Fontos adatok veszhetnek így el, ami megnehezíti az ügy elbírálását. Tudni kell, hogy a kórházaknak kötelességük közlekedési baleset esetén hivatalból értesíteni a rendőrséget, ha ez korábban nem történt meg. A baleset okozója pedig köteles megvárni a rendőri intézkedést a kórházban. Ilyenkor ugyanis tisztázni kell azt is, hogy a baleset okozója nem volt ittas, vagy fogyasztott-e kábítószert.

Amennyiben az érintettek a felelősség kérdésében nem tudnak megegyezni, a baleset személyi sérüléssel jár együtt, az anyagi kár jelentős, vagy a balesetnek külföldi részese is van, mindenképpen rendőrt kell hívni.

Sokan azért nem akarnak rendőrt hívni, mert úgy gondolják, hogy így megússzák a bírságot. Szerintem sokkal többe kerül az, ha a baleseti körülmények tisztázatlansága miatt a teljes kárt ki kell fizetnie a vétlen, vagy részben vétkes személynek.

Ha a baleset okozója adatai hátrahagyása nélkül távozik



Sajnos az is előfordult már, hogy a baleset okozója úgy távozott a helyszínről, hogy nem adta meg adatait. És itt nem kell rögtön cserbenhagyásra gondolni. Személyi sérülés esetén ugyanis, ha a baleset feltételezett okozója elhagyja a helyszínt, akkor a rendőrség hivatalból segítségnyújtás elmulasztása miatt is eljárást fog indítani, a közúti baleset okozásával egyidejűleg.

Egyik ügyfelem egy külterületi körforgalomban haladt kerékpárral, amikor egy teherautó nem tartott kellő oldaltávolságot és elsodorta. A gépkocsivezető kiszállt, meggyőződött róla, hogy nem történt komoly baj, majd folytatta útját. Ebben ügyfelem is megerősítette, nem kért mentőt, sem rendőrséget a helyszínre. Elfogadta a teherautó sofőrjének bocsánatkérését, és örült, hogy pár horzsolással megúszta. Bár megsérült, de csak zúzódásokra gondolt, még haza tudott kerékpározni. Otthon azonban fájdalmai erősödtek és be kellet mennie a kórházba, ahol megállapították, hogy sorozat bordatörést szenvedett.

A rendőrség utólag végezte el a helyszínelést, de a tehergépkocsi vezető kilétét már nem tudták megállapítani. Ügyfelem sajnos nem írta fel, nem is jegyezte meg a rendszámot, nem kérdezte meg a sofőr nevét, címét, telefonszámát.

És bár a MABISZ-tól kérhető kártérítés ismeretlen gépjárművel okozott károk esetén, de ez csak bizonyos korlátok között érvényesíthető. A MABISZ helytállási kötelezettsége ugyanis ilyenkor csak a személyi sérülésből eredő károkra terjed ki.

Ismeretlen gépjármű által okozott gépjárműkár



Ha ügyfelem gépkocsival közlekedett volna, és így okozott volna neki kárt egy ismeretlen gépkocsi, akkor a gépjárműkárt a MABISZ csak akkor téríti, ha súlyos személyi sérülés is történt. Súlyos személyi sérülésnek a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés minősül. Ilyenkor a személyi sérülés mellett a gépjárműkárt is kifizeti a MABISZ.

Tisztázzuk ki okozta a balesetet!



kék-sárga európai baleseti bejelentőHa nem történt rendőri intézkedés, akkor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. Ha a felelősség kérdésében a részesek megegyeznek, akkor ki kell tölteni az ún. kék-sárga, Európai Baleseti Bejelentőt

Ügyeljünk a pontos és olvasható kitöltésre. A legfontosabb adatok: a baleset helye, időpontja, a részesek neve, a gépkocsi rendszáma, a kötelező felelősségbiztosító és a baleset körülményeinek leírása. A felelősség kérdéséről is lehet nyilatkozni, ha szóban ez megtörtént, mindenképpen kérjük írásban is. Nem szabad elfelejteni az aláírásokat sem. Ha voltak tanúk, akkor az ő adataikat is rögzítsük.

Ha nincs nálunk kárbejelentő, akkor ugyanezen adatokat egy sima papírlapra is leírhatjuk, az is ugyanúgy érvényes lesz.

A felelősség elismerő nyilatkozat visszavonása



Többször találkoztam már olyan esettel is, hogy a baleset okozója a helyszínen elismerte a felelősségét, de később ezt mégis megváltoztatta. Ha az elismerés csak szóban történt meg, akkor ezt nagyon nehéz utólag bizonyítani. Ezért, ha a baleset részese a felelősségét nem hajlandó írásban elismerni, akkor mindenképpen rendőrt kell hívni a helyszínre.

Az is előfordulhat, hogy az írásban történt felelősség elismerés ellenére, az okozó utólag ellentétes nyilatkozatot tesz a biztosító felé. Ilyenkor, ha nem történt rendőri intézkedés, akkor a károsultnak kell bizonyítania a baleset körülményeit. Ilyenkor jó ha vannak tanúk, vagy készültek fényképek a baleset helyszínén. Ez a kárrendezést megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné.

Mindenképpen azt tudom tanácsolni, hogy ha már bekövetkezett a baleset, akkor vegyük figyelembe a fent leírtakat és próbáljunk ez alapján eljárni. Azt kell mondjam, hogy a rendőri intézkedés igénybevétele a legbiztosabb út. Ilyen esetekben ne a balesetben részes másik fél öltözete, viselkedése alapján döntsük el, hogy kell-e rendőrt hívni vagy sem. Ne ránézésre döntsük el, hogy bízhatunk-e a másik emberben vagy sem, hiszen egy jó megjelenésű, bizalmat ébresztő károkozó is visszaélhet a megelőlegezett bizalmunkkal. Kihasználhatja, hogy nem kértük el adatait, vagy elhittük a szóbeli ígéreteket. Ilyenkor utólag szinte lehetetlen a megfelelő bizonyítékok beszerzése, vagy meglehetősen megnehezíti, és hosszadalmassá teszi a kárrendezést. A rendőrségi eljárástól pedig nem kell tartani, mert a célja éppen az, hogy vétlen károsult érdekei ne sérüljenek.

Amennyiben kérdése van, vagy tanácsot szeretne kapni a témába, vagy nem boldogul a biztosítójával a kárrendezés során, vegye fel velem a kapcsolatot: Klikk ide!

Ha pedig többet szeretne olvasni közlekedési balesetek, valamint a kártérítési ügyek témájában, akkor kövesse nyomon rendszeresen frissülő Jogi Blogomat. .


Hozzászólások

Tisztelt Szilvia! Tanácsot szeretnék kérni! 2013.07.26-án frontális balesete volt a férjemnek amiben vétlen volt. Sajnos a vétkes vezető életét vesztette, rendőrségi eljárás indult ellene. A kérdésem a következő az autónk sajnos használhatatlan, de a férjem evvel a gépkocsival járt dolgozni kőműves. Szerszámok telefonok laptop sérült, illetve az autón még hitel van de mi szeretnék javíttatni van rá mód még biztosító nem adott rá választ. Köszönöm
Tóthné Erika - 2013. augusztus 2. - 17:03
Mivel az autót javíttatni akarják, feltételezem, hogy gazdasági totálkárról van szó. A biztosító ilyenkor az autó káridőpontkori értéke mínusz roncsérték alapján számítja ki a kártérítési összeget. Először is a biztosító felé jelezni kell, hogy javíttatni szeretnék a gépkocsit, és ehhez legalább két javítási árajánlatot szerezzenek be. A biztosító azonban csak akkor járul hozzá a javításhoz, ha olyan árajánlatot tudnak szerezni, ami kevesebb, mint a biztosító által kalkulált összeg. Hiszen csak ekkor éri meg a biztosítónak megadni a hozzájárulást. Természetesen az egyes biztosítók között van különbség ennek elbírálása során.

Ha biztosító nem engedi a javítást, akkor a kártérítési összeget a hitelintézet, mint tulajdonos felé teljesíti. Ekkor is van még lehetőség egyezkedni a hitelintézettel a javításról. Ha hozzájárulnak, akkor viszont a javítási költségeket Önöknek kell megelőlegezniük. A hitelintézet ugyanis a javítás után szemlézi az autót, és csak ezután fizeti ki Önöknek a kártérítést.

Természetesen a döntést nagyban befolyásolja, hogy az autón még mennyi hitel áll fenn. A totálkár ugyanis a hitel lezárást jelenti, hiszen a zálogtárgy megsemmisül. Vagyis a teljes fennálló hiteltartozás esedékessé válik.

A sérült ingóságokat a biztosító felé be kell jelenti, amennyiben ez még eddig nem történt meg. Amiről van vásárlási számla azt be kell mutatni, és szemle után értékcsökkenés levonásával fizet a biztosító.
balesetijogász - 2013. augusztus 5. - 12:17
Tisztelt Szilvia! Testvérem és barátja egy frontális ütközést került el és ebből eredően a gépjármű totálkáros lett, továbbá testvéremet maradandó károsodás érte( Le kellett amputálni 3 ujját). A vétkes sofőr először elhajtott a helyszínről, majd a lelkiismeret(szerintünk) visszaküldte. Mikor a rendőr felvette a vallomását vétlennek vallotta magát. Milyen kártérítésre számíthatunk? Válaszát előre is köszönöm!
Csiki Bence - 2014. szeptember 1. - 14:59

új hozzászólás

Hozzászólásminden mező kitöltese kötelező