Ön ismeri lakásbiztosítása minden előnyét?

Írta: Király Szilvia   |   2012. december 14.

Mostanában egyre több olyan esettel találkozom, ahol csak a szerencsés véletlennek volt köszönhető, hogy a károsult kártérítéshez jutott. Ennek pedig az az oka, hogy míg a többség azzal már kezd tisztában lenni, hogy ha egy gépjármű okoz balesetet, akkor a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megtéríti a károkat. Azt azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy lakásbiztosítás alapján is kérhető bizonyos esetekben kártérítés. Nézzünk néhány, a praxisomban is előforduló esetet!

Természetesen az, hogy valaki kárt okoz másnak semmiképpen nem jelent előnyt számára. De jó ha tisztában vagyunk azzal, hogy mentesülhetünk a kártérítés kifizetése alól azzal, ha van lakásbiztosításunk. Károsultként pedig nem árt tudni, hogy kaphatunk kártérítést akkor is, ha nem gépjármű okozta a balesetet, hanem gyalogos vagy kerékpáros.

A lakásbiztosításra mindenki úgy gondol, mint vagyonbiztosításra. Vagyis a lakásunkban, házunkban, illetve az ott tárolt ingóságokban, értéktárgyakban keletkező károkat szeretnénk így helyrehozni. Pedig a legtöbb lakásbiztosításhoz tartozik kiegészítő felelősségbiztosítás is. Ezt sokan nem is tudják, mert a szerződés megkötése már olyan rég volt, hogy nem emlékeznek rá. Másfelől pedig ritkán van rá szükség. De milyen jó, ha a biztosító olyan estekben is megtéríti helyettünk az okozott kárt, amire nem is gondoltunk volna.

Természetesen mindezt csak akkor, ha tudjuk, hogy lakásbiztosításunk milyen felelősségbiztosítási elemet tartalmaz.

Amikor a közlekedési balesetért a gyalogos a felelős



zöld színű gyalogos lámpaEgy idős bácsi a kocsmából hazafelé tartott enyhén pityókás állapotban. Kerékpárját maga mellett tolva szeretett volna átkelni a kétsávos úttesten, de nem jól mérte fel a jobbról érkező autó távolságát. Az autós balra kormányzott, hogy kikerülje és fékezett. A kerékpár hátsó kerekét éppen csak érintette, amitől a bácsi elesett, de komolyabb sérülése nem lett. Az autó azonban áttért a szemközti sávba, ahol összeütközött egy másik autóval. A két gépkocsi totálkárosra tört, és a bácsit kikerülő kocsi sofőrje súlyosan megsérült.

Egy ilyen bonyolult közlekedési szituációban a bíróságnak nem volt könnyű feladat kiderítenie, hogy ki tehető felelőssé a balesetért. Vita volt ugyanis arról, hogy az autó mennyivel ment, és időben fékezett-e. Végül is a bácsit találta bűnösnek súlyos testi sértés okozásában. Vagyis a gyalogos lett a hibás teljes egészében.

Kitől lehet ilyenkor kártérítést követelni?



Na, de mi a helyzet ilyenkor a gépjárműkárokkal és a személyi sérüléssel? Az összes kárt a bácsinak kell kifizetnie, aki csekély nyugdíjából tengeti életét?

Mivel ő felelős a balesetért, ezért a válasz igen. Valószínűleg önként nem teljesít a károkozó, mert a nyugdíjából nem is futná rá, így csak polgári perben lehet tőle kártérítést követelni. A bíróság pedig hiába is kötelezné a károkozó gyalogost kártérítés fizetésére. Ilyen helyzetben a károsultaknak nem sok esélyük van arra, hogy teljes kártérítéshez jussanak, mert az egyébként is kevés nyugdíjból a végrehajtás csak a kár töredékére elég, és beláthatatlan ideig tart.

Ugye milyen igazságtalan ez a helyzet? Lehet ebből egyáltalán viszonylag rövid idő alatt kártérítéshez jutni? Szerencsére igen!

Sikerült kideríteni, hogy a bácsinak van lakásbiztosítása, melyhez egy általános felelősségbiztosítás is tartozik. Ez alapján a biztosított (bácsi) által okozott károkat a biztosító megtéríti.

A biztosító nem is vitatta a biztosítás létét és a károkozás tényét sem. Csupán annyi feltétel volt, hogy a bácsinak el kellett ismernie a felelősségét a biztosító felé is. Neki kellett kérni, hogy a biztosító fizesse ki helyette a károkat. Így a károsultakat a tőkeerős biztosító kártalanította, és nem kellett arra várni, hogy a végrehajtó havi pár ezer forintot levonjon a bácsi nyugdíjából.

A lakásbiztosításhoz tartozó felelősségbiztosítás ugyanis annyiban különbözik a gépjármű kötelező felelősségbiztosítástól, hogy a károsult közvetlenül nem léphet fel a biztosítóval szemben.



Ha a károkozó nem ismeri el a felelősségét, esetleg jogerős büntető ítélet ellenére sem, akkor csak a bácsit lehet perelni. Ilyenkor azonban már ló halálában futnak a károkozók a biztosítójukhoz, hogy fizessen helyettük, vagyis lépjen be a perbe.

A kárigény szakszerű összeállítása, a biztosítóval való tárgyalás és egyezkedés pedig már az én feladatom.



Egy másik ügyemben is egy elég bonyolult szituációban kellett a bíróságnak eldönteni, ki a felelős.

A főútvonalra szeretett volna balra nagy ívben kanyarodni egy gépkocsi, akinek elsőbbségadás táblája volt. A főúton neki balról két motoros haladt egyenesen az ő irányában, de még olyan távolságban, hogy a kanyarodást biztonságosan végre lehetett hajtani. A gépkocsi vezetője lassított, körülnézett a kereszteződés előtt, majd megkezdte a kanyarodást, amikor a bal oldali járdáról a kereszteződésben átlósan elindult egy gyalogos. A gépkocsivezető megállt, hogy elengedje a gyalogost, majd elindult, de ekkor már a motorosok odaértek, és az egyikük nekiütközött a kocsi bal elejének.

A balesetben a gépkocsi és a motor rongálódott, és a motoros súlyosan megsérült. A gyalogos szépen elsétált.

A büntetőbíróság a gépkocsi vezetőjének felelősségét állapította meg, mert elmulasztott elsőbbséget adni a motorosnak. A kártérítés iránt viszont polgári pert kellett indítani. A gépkocsi kötelező biztosítója ugyanis kármegosztást alkalmazott, mert véleménye szerint mindhárom résztvevő hibás volt a balesetben, együtt okozták a kárt, vagyis többes károkozásról volt szó.

A biztosító azonban sajátosan értelmezte a büntető ítéletet, mert a gépkocsi felelősségét csak 30 %-ban állapította meg. Szerinte a gyalogos és a motoros között oszlik meg a fennmaradó 70 %. Ez azt jelentette, hogy a gépkocsivezető, a motoros és a gyalogos is egyaránt hibás volt, és a motoros kárának csak 30 %-át fizette ki, mert kármegosztást alkalmazott.

Ezt nem lehetett annyiban hagyni, perelni kellett!



A polgári bíróság végül a gépkocsi és a gyalogos felelősségét állapította meg, a motoros nem volt hibás. A gyalogos azonban nem jelentette be a polgári perben, hogy rendelkezik felelősségbiztosítást is tartalmazó lakásbiztosítással. Ez azt jelentette, hogy a bíróság őt kötelezte a károk 20 %-ának megtérítésére. A jogszabály azonban lehetőséget enged arra a biztosítónak, hogy kibújjon a fizetési kötelezettség alól, ha a perben nem vesz részt. Így a biztosító jogerős ítélet esetén is hivatkozhat arra, hogy nem fizet a gyalogos helyett, őt nem kötelezi az ítélet. Ezt csak újabb, a biztosított által a biztosító elleni perben lehet követelni.

Ezért fontos a károkozói oldalon is figyelni arra, hogy milyen biztosítással rendelkezünk, és a biztosítót tájékoztatni kell, ha ellenünk kártérítési igénnyel lépnek fel. Ilyenkor a károkozó és a biztosító ugyanazon perbeli oldalon áll, és ha szükséges a károkozónak jogi segítséget is biztosítanak. Ha a biztosító értesítése elmarad, akkor könnyen úgy zárulhat az ügy, hogy hiába fizette a károkozó évekig a biztosítási díjat, a biztosító nem fizeti ki még azt sem, amit be lehetett volna tőle hajtani.

Akkor hajrá, mindenki keresse elő biztosítási kötvényét, és nézze meg, az ő biztosítása mire terjed ki!

Ha pedig károsultként Önnel is hasonló eset történt és olyan segítőre van szüksége, aki érthetően magyarázza el a kárrendezés menetét, pontosan tájékoztatja a lehetőségeiről, és Önnek előre egy fillérjébe se kerül, akkor vegye fel velem a kapcsolatot! (Klikk ide!)


Hozzászólások

Szóljon hozzá elsőként cikkünkhöz.



új hozzászólás

Hozzászólásminden mező kitöltese kötelező