Miért kell több orvosszakértői vizsgálat a kártérítéshez? 2.

Írta: Király Szilvia   |   2012. szeptember 8.

A személyi sérülést szenvedett személyeknek gyakran több orvosszakértői vizsgálaton is meg kell jelenniük, ami nem kevés fáradsággal járhat. Nem beszélve arról, hogy a többség ezt csak a biztosító időhúzásának gondolja, hiszen a biztosítónak addig sem kell fizetnie. A sértettek nem értik, hogy miért nem elég egy vizsgálat, miért nem tudja a biztosító annak a megállapításait felhasználni. A több vizsgálat azonban nem csak a biztosítónak fontos, a károsult érdekeit is védi. Nézzük meg miért!

Kárrendezési eljárás

Előző írásomban a büntető-eljárásban készült orvosszakértői véleményekről volt szó (Klikk ide!), amelyek a büntetőjogi felelősséget alapozzák meg, most pedig a polgári jogi kártérítés alapjául szolgáló szakvéleményeket veszem sorra.

Optimális esetben a sérült személy tudatában volt annak, hogy sérülései miatt kártérítési igénye is lehet, és azt is tudta, hogy kihez és milyen jogcímen terjesztheti elő igényét. Így a büntető-eljárás befejeződéséig már lehet, hogy le is zárult a kárügye, de legalább már valamennyi kártérítési összeghez hozzájutott.

sztetoszkopjegyzet.jpgNem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a kártérítési ügyekben a gyorsaságnak döntő jelentősége van. Minél előbb nyújtja be a károsult az igényét, annál előbb jut pénzhez. Tapasztalatom az, hogy a károsultak többségénél az időtényező nagyon fontos szempont. Hiszen a baleset miatt kiesnek a munkából, és pont akkor nincs elég jövedelmük, amikor a baleset miatt egyre több a kiadás. De ekkor a legnehezebb azzal is törődni, hogy kitől, és mit lehet kérni. Ilyenkor a sérülteknek se fizikai, se lelki erejük nincs ahhoz, hogy igazolások, nyomtatványok után szaladgáljanak, és érdekeiket megfelelően képviseljék. A rokonoknak, hozzátartozóknak pedig saját munkájuk, családjuk, és sérült ápolása, ellátása mellett, se idejük, se energiájuk nincs arra, hogy még ezt a terhet is a nyakukba vegyék. Főleg, ha tájékozatlanok is a témában. Mennyivel egyszerűbb annak a helyzete, aki megfelelő szakember segítségét veszi igénybe, aki mindezt elintézi helyette, és még előre fizetni sem kell neki.

A kárrendezési eljárásban döntő jelentősége van a károsult egészségi állapotának, és ehhez orvosszakértői véleményre van szükség.

Minek újabb szakvélemény, ha már van egy?

Milyen sokszor megkaptam már ezt a kérdést! A büntető-eljárásban készült szakvélemény felhasználható a kárrendezés során, de nem biztos, hogy elegendő. Ha ez kellő alapossággal tartalmazza a sérült kialakult állapotát, és a maradandó-egészségkárosodás %-os mértékét is, akkor valószínű, hogy a biztosító el tudja bírálni a kárigényt. Ez azonban csak kevés esetben van így, és általában csak kisebb sérülések esetén. Írásom első részében erre egy megtörtént esetet is leírtam. (Klikk ide!)

A biztosítóknak saját, megbízott orvosszakértőjük van, aki először csak a beküldött orvosi iratokból véleményezi a sértett állapotát. A biztosító ez alapján bírálja el azt, hogy a károsult mennyi ideig szorult ápolásra, gondozásra, háztartási kisegítőre stb. A kártérítés nagyobb részét kitevő nem vagyoni kár elbírálása csak akkor történhet meg, ha a sértett állapota véglegesnek tekinthető. Ha a biztosító orvosa úgy ítéli meg, hogy a sérülés maradandó egészségkárosodás visszamaradásával gyógyul, akkor általában egy év múlva személyes orvosi vizsgálatra hívják be a károsultat. Ez tehát már a második orvosszakértői vizsgálat, ahol meg kell jelenni.

Az egy év sokszor nagyon hosszúnak tűnik, főleg akkor, amikor a károsultak úgy érzik, hogy már nem változik az állapotuk. Az, hogy a sérült állapota végleges-e orvosi szakkérdés. Az orvosi vizsgálatot csak a kezelőorvos (nem a háziorvos) ún. végállapot igazolásával lehet előbbre hozni. Ez lényegében egy kontroll lelet, amiben a szakorvos leírja, hogy a sérült állapota kialakult, és rögzíti a fennálló maradványtüneteket.

Hol történik a vizsgálat?

A biztosítók állandó orvosszakértővel dolgoznak, akik vagy a biztosító székhelyére, általában Budapestre, vagy a sértett lakóhelyéhez közelebb eső valamely nagyvárosba szervezik a vizsgálatot. Így a vidékieknek mindenképpen utazniuk kell a vizsgálatra. A biztosítók nagyon rugalmatlanok a károsultak otthon történő vizsgálatát tekintve. Ezt csak nagyon kivételes és indokolt esetben szervezik meg, és általában jelentős időveszteséget is jelent. A biztosító inkább megvárja, hogy a sérült utazásra képes állapotba kerüljön. Ha erre a sérülés miatt előreláthatólag nem lesz képes, akkor is inkább az orvosi iratok alapján hozza meg döntését. Az utazással járó plusz költségeket a biztosító köteles a károsult számára megtéríteni, ha indokolt a kísérő, akkor az ő költségét is.

A biztosítók a kárbejelentést követően nyilatkozatot íratnak alá a károsultakkal, amiben hozzájárulásukat kérik a személyes adatoknak minősülő orvosi adatok kezeléséhez, és az orvosi vizsgálaton való részvételhez is.

Mi történik, ha nem jelenik meg a vizsgálaton?

Ha a károsult, bár fizikailag képes lenne rá, de más okból nem vállalja a vizsgálatot, illetve az ezzel járó utazást, akkor kárigényét a rendelkezésre álló orvosi iratokból bírálják el. Ilyenkor a biztosító addig nem fizet (további) kártérítést, amíg a vizsgálat nem történik meg. Vagyis a károsultnak is érdeke a vizsgálaton való részvétel. Véleményem szerint, ennyi kellemetlenséget érdemes bevállalni, mivel jelentős összegtől eshet el az, aki erre nem hajlandó. A károsultnak kell ugyanis bizonyítania felmerült kárát, és a bizonyítékok közül a legfontosabb az orvosszakértői vélemény. Be lehet szerezni ún. magánszakvéleményt is, vagyis a sérült elmehet egy általa választott orvosszakértőhöz is. De erről tudni kell, hogy ennek költségét a biztosító nem téríti meg, illetve nem is biztos, hogy annak megállapításait maradéktalanul elfogadja. Lehetőség tehát van rá, de nem biztos, hogy célravezető.

Abban az esetben, ha a károsult bár szeretne elmenni a vizsgálatra, de nem tud, mert pl. egészségi állapota nem engedi, vagy pillanatnyilag nem tudja megoldani az utazást, lehet új időpontot kérni.

Milyen titkokat tartalmaz a szakvélemény?

A válasz egyszerű: semmiféle titkot nem tartalmazhat. A szakvéleményt a károsultnak joga van látni. Felmerülhet Önben, miért ne láthatná az érintett a róla készült szakvéleményt? Sajnos sok biztosító ezt nem így gondolja. Gyakran hivatkoznak arra, hogy az csak belső használatra készült, így csak kivonatosan közlik annak főbb megállapításait. Álláspontom szerint ez nem jogszerű, hiszen a károsult személyes adatairól van szó, nem beszélve arról, hogy a biztosító ez alapján alakítja ki álláspontját. Csak ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy a biztosító ajánlata megfelelő-e vagy sem.

Nem elfogult a biztosító orvosszakértője?

Mivel a szakvéleményt a biztosító által megbízott orvos készíti, joggal merül fel a kérdés, hogy független, elfogulatlan szakvéleményt készít-e. Sajnos több ügyfelemtől is hallottam, hogy a biztosító orvosa nem vizsgálta meg őket alaposan, vagy nem hallgatta meg panaszaikat, esetleg goromba volt. Mindezek ellenére is, én mindig javaslom a vizsgálaton való részvételt, mert a szakvélemény alapján a biztosító legalább tesz egy egyezségi ajánlatot, megismerjük álláspontját. Ez alapján tovább lehet lépni az ügyben.

Nincs kétségem afelől, hogy ezek a szakvélemények bizonyos fokig elfogultak, hiszen a biztosító megbízásából eljáró orvos anyagilag van elkötelezve a biztosító felé. Mégis, ha elkészült a szakvélemény, akkor ez már alapot ad a vitára, ezt meg lehet cáfolni orvosi iratokkal, vagy más szakvéleménnyel. Így a biztosító által ajánlott összeg emelhető.

Miért fontos a biztosító orvosának véleménye?

A kárrendezési eljárásban beszerzett szakvélemény a kárbejelentésben szereplő konkrét igényekre keresi a választ. Azt is tartalmazza például, hogy milyen gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket kellett szednie a károsultnak, főként a vény nélkül kaphatókra gondolok. De arra is, hogy el tudja-e látni a károsult a nehéz háztartási munkákat, vagy a kerti munkákat, és indokolt-e a járadékosítás, tud-e tömegközlekedést igénybe venni, vagy tud-e vezetni, kerékpározni. A károsultak általában nincsenek azzal tisztában, hogy ilyen jellegű igényeket is be lehet nyújtani a biztosító felé, holott a panaszuk fennáll, de nem tulajdonítanak neki jelentőséget.

Amiben én tudok segíteni

A biztosító orvosi vizsgálata előtt a félénkebb ügyfelek gyakran megkérnek, hogy kísérjem el őket a vizsgálatra. Ennek azonban nincs értelme, de nincs is rá lehetőség. Ez nem egy bírósági tárgyalás, ahol az ügyvéd felszólalhat ügyfele nevében. Ez egy orvosi vizsgálat (testi, lelki), ahol más nem lehet jelen, a károsultnak személyesen kell elmondani problémáit. Ezért mindig alaposan átbeszélem ügyfeleimmel, hogy mi várható a vizsgálaton, milyen kárigényt nyújtottunk be, milyen kérdések várhatók. Így ügyfeleimet nem éri meglepetés, és kevésbé izgulnak a nem mindennapi szituációban.

Lehet egy vizsgálattal több?

Az orvosi vizsgálatok sora azonban nem feltétlenül fejeződik be itt. Gyakran sem a károsult, sem én nem értünk egyet a biztosító szakvéleményével. Az lehet ellentmondásos, vagy hiányos, esetleg a szakvélemény alátámasztja valamelyik igényt, de a biztosító azt figyelmen kívül hagyja. Ilyenkor megkezdjük a biztosítóval szembeni harcot, amit nem a károsultnak kell lefolytatnia, hiszen ezért bízott meg engem. Ha biztosító hajthatatlan bizonyos általam megalapozottnak ítélt kérdéseket illetően, akkor fel tudom ajánlani egy magánszakvélemény beszerzését. Mindig egyedileg, az ügyféllel közösen döntjük el, hogy érdemes-e belevágni, vállalja-e az újabb vizsgálatot vagy sem. Ez nem kötelező, de egy későbbi peres eljárást sokkal könnyebb ez alapján elindítani, mert bizonyítékként lehet rá hivatkozni.

Érdemes-e elindítani a rokkantosítási eljárást?

Sok esetben a károsult rokkantosítási eljárást is kezdeményez, ami újabb orvosi vizsgálatot jelent. Ilyenkor hivatalból rendelik el az orvosszakértői vizsgálatot. Itt a beteg minden egészségügyi problémája feltüntetésre kerül, így a baleset miatt kialakultak is. Az NRSZH (korábban ORSZI) szakvélemény egy független szakvélemény, ami a vizsgált személy össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét (2008 előtt munkaképesség-csökkenését) állapítja meg. Ezen a vizsgálaton akkor is érdemes részt venni, ha előre látszik, hogy nem lesz meg a rokkantosításhoz megkívánt 52%. De a szakvéleményt be kell nyújtani a biztosítóhoz, és ők ezt mindig el is fogadják, hiszen független szakvéleménynek tekinthető. Ez tehát egy újabb szakvélemény, ami szembeállítható a biztosító álláspontjával.

De ezzel a szakvéleménnyel is hasonló a helyzet, mint a büntető bíróság által beszerzettel. Más szempontok alapján vizsgálódnak az orvosok, mint egy kártérítési ügyben. Az egészségkárosodás mértéke szempontjából döntő jelentőségű, és kellő bizonyítékot is jelent, de nem tér ki a kárigényben szereplő egyes tételek indokoltságára.

Az utolsó próbatétel

És még mindig nem vagyunk a szakértői vizsgálatok végén. Abban az esetben, ha a biztosítóval nem tudunk minden kérdésben megegyezésre jutni, és az ügyféllel közösen úgy döntünk, hogy kártérítési pert kell indítani, akkor újabb szakvélemény beszerzése szükséges. Ezt a bíróság fogja kirendelni az igazságügyi orvosszakértőként bejegyzett intézetek és személyek névjegyzékéből. Na, itt szokott a károsultaknál betelni a pohár, nem értik miért van erre szükség.

Gondoljuk végig!


Ez tehát az orvosszakértői vélemények sora, amit adott esetben be kell szerezni egy balesetben sérült és kártérítési igényt benyújtó személy állapotáról. Ezt azonban nem azért írtam, hogy a károsultakat elrettentsem attól, hogy jogos igényeiket érvényesítsék. Inkább azért, hogy tisztán lássák, mi az oka annak, hogy nem lehet lezárni pár héten belül egy kártérítési ügyet. És azért, hogy lássák, kellő tapasztalattal rendelkező személy segítségével könnyebb felkészülni egy hosszú és bonyolult eljárásra. Nem hagyom, hogy elvesszen a kártérítési ügyek dzsungelében!


Hozzászólások

Szóljon hozzá elsőként cikkünkhöz.



új hozzászólás

Hozzászólásminden mező kitöltese kötelező