Miért kell több orvosszakértői vizsgálat a kártérítéshez?
Írta: Király Szilvia | 2012. augusztus 29.
Gyakran hallom ezt a kérdést azoktól az ügyfelektől, akik balesetben megsérültek. A személyi sérülést szenvedett személyeknek ugyanis gyakran több orvosszakértői vizsgálaton is meg kell jelenniük, ami nem kevés fáradsággal járhat. Nem beszélve arról, hogy sokan ezt csak a biztosító időhúzásának tekintik. Úgy gondolják, hogy a biztosítónak addig sem kell fizetnie. Nem értik, miért nem elég egy vizsgálat, miért nem tudja a biztosító annak a megállapításait felhasználni. A több vizsgálat azonban nem csak a biztosítónak fontos, a károsult érdekeit is védi. Nézzük meg miért!Az első szakvélemény
Ha a baleset során személyi sérülés is történt, akkor büntetőjogi szempontból azt kell a rendőrségnek először eldöntenie, hogy a sérülés 8 napon belül gyógyult-e. A törések eleve 8 napon túl gyógyulnak, de ilyenek a szalagszakadások is. Ilyenkor a rendőrség hivatalból kórházi látleletet kér, ami tartalmazza a várható gyógytartamot. De vannak olyan jellegű sérülések, aminek gyógytartamát előre nem lehet megállapítani. Ilyenkor a rendőrség a rendelkezésre álló orvosi iratokat szakértőhöz küldi, aki meghatározza az ún. előre látható gyógytartamot. Ilyenkor személyes vizsgálat nem történik, csak az orvosi iratokból von le következtetéseket a szakértő. Ez a rendőrség számára azért fontos, mert a 8 napon belül gyógyuló sérülések esetén szabálysértési, míg 8 napon túl gyógyuló esetén, büntető-eljárást kell indítaniuk a baleset okozójával szemben. Azt pedig gondolom nem kell magyarázni, hogy az okozó szempontjából nem mindegy milyen büntetésre számíthat.Orvosi vizsgálat a büntető bírósági szakban
Ha a sérülés súlyos volt, vagyis a tényleges gyógytartam meghaladja a 8 napot, akkor azt kell vizsgálni, hogy a sérült állapota mikor lesz végleges. Vagyis mikor adható arról végleges szakvélemény. Addig amíg a sérült állapotában javulás, vagy ellenkezőleg, esetleges szövődmények miatt további állapotromlás várható, addig végső szakvélemény nem készülhet. Természetesen a szakértő is csak megbecsülni tudja ilyenkor a várható gyógytartamot, ez egyénenként változhat. Mégis a szakértő által meghatározott idő elteltével, ami általában a balesettől számított fél év és egy év között mozog, szükséges egy személyes orvosi vizsgálat. Ezt a büntető bíróság szokta elrendelni, ugyanis általában ennyi idő alatt kerül hozzájuk az ügy.
Mire válaszol a szakértő?
A büntetőügyben kirendelt orvosszakértőnek arra kell választ adnia, hogy a balesettel okozati összefüggésben a sértett (sérült) milyen sérüléseket szenvedett el, azoknak mennyi volt a gyógytartama, a sértett állapota kialakultnak tekinthető-e (vagyis abban javulás vagy állapotromlás várható-e), és kialakult-e a balesettel okozati összefüggésben maradandó egészségkárosodás.
A szakértő, a sértett személyes vizsgálata és az addig keletkezett orvosi iratok alapján, alakítja ki véleményét. Ez a szakvélemény csak az előzőekben feltett kérdésekre válaszol, gyakran még azt sem tartalmazza, hogy ha a sérült maradandó egészségkárosodást szenvedett, az hány %-os mértékű. A büntető bíróságnak ugyanis a bűncselekmény elbírálása során erre nincs feltétlenül szüksége. Ha a sérülés 8 napon túli, de maradandó sérülés nem maradt vissza, akkor a bűncselekmény alapesete miatt, ha maradandó sérülés megállapítható, akkor a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett minősített eset miatt vonja felelősségre a baleset okozóját.
A közúti baleset miatt indult büntető-eljárások általában a balesetet követő 1-2 év alatt zárulnak le. Ez természetesen függ attól, hogy mennyire egyszerű megítélésű az ügy. Itt elsősorban arra gondolok, hogy az okozó elismeri-e a felelősségét, van-e a sértettnek közrehatása, kialakult-e a sérült állapota, szükséges-e műszaki szakértő bevonása az ügybe, történt-e fellebbezés az elsőfokú bíróság ítélete ellen vagy sem.
Tévedhet a szakvélemény?Saját praxisomban többször is előfordult olyan eset, hogy a baleset sértettjének állapotát az orvosi látlelet 8 napon belül gyógyulónak tekintette, és ez alapján jogerős szabálysértési határozat is született a baleset okozójával szemben. Később azonban kiderült, hogy a sértettnek súlyosabb az állapota, mert a balesetből eredően egészségkárosodása is keletkezett. Egy konkrét esetben például az agyrázkódást szenvedett sértettnek fülzúgása, és egyensúly problémája jelentkezett pár hónappal a baleset után. Mivel korábban ilyen panaszai nem voltak a balesetre gyanakodott. Tanácstalan volt, hogy ilyen esetben lehet-e valamit tenni. A biztosító, hivatkozva a szabálysértési határozatra, csak csekély összegű kártérítést fizetett neki.
Ilyen esetben is van lehetőség azonban nagyobb összegű kártérítést kiharcolni, csak ehhez a felelősséget elbíráló határozat módosítására van szükség. Ez annyit jelent, hogy az újabb orvosi iratokat be kell nyújtani a hatósághoz, hiszen a sértettnek kell bizonyítania, hogy súlyosabb sérülése történt. Az ügyészség ez alapján óvást nyújt be a jogerős határozat ellen, hiszen ha 8 napon túl gyógyul a sérülés, akkor nem szabálysértési, hanem büntetőeljárást kell lefolytatni. Ügyfelem esetében ez meg is történt és kirendeltek egy igazságügyi orvosszakértőt. A személyes orvosi vizsgálat megállapította, hogy a fent említett problémák a balesettel okozati összefüggésben alakultak ki, és maradandó egészségkárosodást jelentenek. Ezért a szabálysértési határozatot hatályon kívül helyezték és új, büntető-eljárást indítottak a baleset okozójával szemben. Az így készült orvosszakértői véleményt már a biztosító is elfogadta, és a károsult a pár tízezer forint helyett, milliós összeghez jutott.
Érdemes-e kivizsgálni a később jelentkező panaszokat?
Mindenképpen, hiszen soha nem lehet tudni, hogy a panaszok a baleset miatt alakultak ki vagy sem. Hangsúlyozom, hogy a fenti esetben csupán egy orvosi látleletet állítottak ki a sértett állapotáról, és személyes vizsgálat csak később történt. Személyes orvosi vizsgálat esetén a tévedési esély nagyon kicsi. Az ehhez hasonló esetekben azonban az is előfordulhat, hogy a személyes vizsgálat azt állapítja meg, hogy a későbbi tünetek nincsenek okozati összefüggésben a balesettel, hanem más ún. sorsszerű (természetes okú) megbetegedés következményei. Ilyen esetben további kártérítés nem jár, hiszen a panaszok nem állnak a balesettel okozati öszefüggésben.
Jár azonban kártérítés akkor is, ha a sorszerű megbetegedésben állapotrosszabbító hatása volt a balesetnek. Például a baleset miatt olyan műtétre került sor, amit a sértett korábbi, baleset előtti állapota nem indokolt volna.
A fentiekben tehát a büntető-eljárás során készült orvosszakértői véleményeket, és azok fontosságát emeltem ki. A büntetőügyek elhúzódása azonban nincs összefüggésben a kártérítési igények érvényesítésével. A két eljárás ugyanis párhuzamosan zajlik.
Hozzászólások
Jó estét! És mi van akkor, ha volt már egy kártérítési egyezmény, de az állapot továbbra is romlott. (Még ha csekély mértékben is)
Magyar Károly - 2015. május 13. - 01:32