Büntetés helyett jóvátétel

Írta: Király Szilvia   |   2012. október 7.

Sokan a kártérítést összekeverik a jóvátétellel. Ami a jogban járatlanoknak bocsánatos tévedés, addig a károkozók jogi képviselőitől hallva ugyanezt, már ugyancsak elgondolkodtató. Pedig sajnos gyakran hallom azt az érvelést a közvetítői tárgyaláson, hogy majd a biztosító mindent kifizet, a károkozó pedig egy bocsánat kéréssel befejezettnek tekinti az ügyet. Mivel a közvetítői eljárás viszonylag új intézmény a büntetőjogban, ezért sem a károkozók, sem a károsultak számára nem világos, hogy mi a célja, szabályai. És egyáltalán mi értelme az egésznek, ha van kötelező felelősségbiztosítás?

Előző írásomban a közvetítői eljárás feltételeit szedtem össze, és felvázoltam, hogy mik az előnyei az elkövetői és a sértetti oldalon ennek az eljárásnak.(Klikk ide!) Most bemutatom hogyan zajlik a közvetítői megbeszélés és mit tartalmazhat a felek megállapodása.

Mi történik a megbeszélésen?

A közvetítői eljárást az illetékes Megyei Igazságügyi Hivatal keretében dolgozó közvetítő folytatja le. A közvetítő lehet pártfogó felügyelő vagy a közvetítői névjegyzékben szereplő ügyvéd is. Az eljárást lefolytató személy független a felektől. Ez azt jelenti, ha ügyvéd jár el közvetítőként az ügyben, akkor nem fogadhat el a felektől más ügyre vonatkozó semmiféle megbízást. A megbeszélésen bárki részt vehet, akit a felek szeretnének magukkal vinni, így jogi képviselő, vagy családtag is, de maximun 2-2- fő.

A megbeszélésre nem idézést kapnak a felek, és mivel a közvetítői eljárásban való részvétel önkéntes, ezért nem kötelező megjelenni. Maximum annyi a következménye a mulasztásnak, hogy nem lesz közvetítői eljárás, hanem a büntetőeljárás folytatódik tovább. A kitűzött megbeszélés elmulasztása esetén, ha az alapos okkal történt, lehet kérni új időpontot. A közvetítőnek azonban mindig meg kell vizsgálni, hogy a mulasztás nem azért történt-e, mert a meg nem jelent fél visszavonta hozzájárulását az eljáráshoz.

A megbeszélés elején a közvetítő ismerteti az eljárás lényegét, szabályait, és a bemutatkozások után a feleknek adja át a szót. Ez szó szerint így is van, mert hiába megy valakivel jogi képviselő, nem neki kell beszélnie, ő csak, mint tanácsadó, segítő lehet jelen. De itt nincsenek is formális eljárási szabályok, mint egy bírósági tárgyaláson. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy beszélgetést, ahol egy független személy is jelen van, aki tereli a beszélgetés menetét. Főszabály az, hogy a mediátor kérdez, és arra a felek válaszolnak. A kérdések a baleset körülményeire, annak elkerülhetőségére, a sérülésekre, a baleseti élmény feldolgozására irányulnak, illetve arra, hogy mennyiben változott meg emiatt a felek élete. A résztvevők kérdezhetnek egymástól, tisztázhatják a baleset körülményeit, az elkövető bocsánatot kérhet a sértettől, tisztázhatnak esetleges félreértéseket.

Ezt követően térnek át a jóvátétel és a megállapodás részre. Ez szokott mindig nehezebben menni. Bár volt olyan esetem, ahol a károsult mondott egy összeget és a károkozó rábólintott, így hosszabb volt a megállapodás írásba foglalása, mint a tárgyalás. Gyakoribb azonban, hogy a károsult által kért jóvátételt az elkövető sokallja, vagy nem tud benne egyedül dönteni. Ilyenkor lehetőség van külön tárgyalni, akár a közvetítővel, akár a családtagokkal, jogi képviselővel. Ha valaki végképp nem tud a megbeszélésen dönteni, akkor kérhető halasztás, és egy új időpontban ismét találkozhatnak a felek. Sokszor a teljesítési határidő, vagy a teljesítés módja a probléma.

Nagyon gyakori eset a részletfizetés kérése. Erre is van lehetőség, csak arra kell ügyelni, hogy az utolsó részletet még a büntetőeljárás felfüggesztése alatt teljesíteni kell. Ha az idő rövidsége miatt erre nincs lehetőség, akkor a vádemelés elhalasztására kerül sor. Így még két évig ki lehet húzni a teljesítési határidőt. A vádemelés elhalasztása azt jelenti, hogy addig, amíg nem teljesül a megállapodás, nem is fejeződik be a büntetőeljárás. Az ügyészség ilyenkor addig elhalasztja a vádemelést, amíg nincs teljesítve teljes egészében a vállalt jóvátétel. Ha az elkövető mégsem teljesíti a vállaltakat, akkor vádat emelnek ellene, és bíróság elé kerül az ügy.

Mit kell bizonyítani a közvetítői eljárás során?

A válasz nagyon egyszerű: semmit. Sokan úgy mennek el a megbeszélésre, hogy az okozó elhozza azokat a papírjait, amik azt igazolják, hogy neki mennyi tartozása van, és hogy ő képtelen bármiféle anyagi jóvátételt teljesíteni. Míg a másik oldalon a károsult az orvosi papírjait lobogtatja, igazolva, hogy milyen súlyos sérülései keletkeztek, illetve a bizosító levelét, hogy csak ennyit hajlandó fizetni. Ezeknek mind nincs jelentősége. A közvetítői eljárás során semmit sem kell bizonyítani. Természtesen illik elmondani, hogy valamely kérést miért nem tud vállalni a károkozó, de akkor sincs semmi probléma, ha csak egyszerűen nemmel felel. A sértett is felhozhat különböző érveket az általa igényelt jóvátétel alátámasztására: mit nem fizet a biztosító, mennyire megviselte őt és családját a baleset, stb. De nem szabad elfelejteni, hogy a jóvátétel célja a bűncselekménnyel okozott hátrányok kompenzálása, jóvátétele. Így semmi köze sem a vagyoni károkhoz, sem a nem vagyoni kártérítéshez. A baleset okozója bűncselekményt követett el, amiért felelősségét elismerte, és közvetítői eljárás hiányában büntetést kapna érte. A bíróval pedig nem lehet alkudozni a büntetés mértékéről, míg a károsulttal lehet a jóvátételről.

A közvetítői eljárásban való részvétel önkéntes, mindenki csak addig kell, hogy részt vegyen benne, amíg neki az nem kellemetlen. Nem fajulhatnak odáig a dolgok, hogy a felek a megállapodás hiánya miatti dühüket, és elkeseredettségüket a másikra zúdítsák. Bármikor bármelyik fél mondhatja, hogy köszönöm nekem eddig tartott, és feláll az asztaltól. Ilyenkor a közvetítői eljárást megszüntetik és a büntetőeljárás folytatódik, vagyis bíróság elé kerül az ügy.

A megegyezés

Amennyiben a felek megállapodást kötnek, azt írásba foglalják, és mindenki kap egy-egy példányt. A megállapodás közokiratak minősül, ami nem alkalmas a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására. Ezután az elkövetőn a sor, hogy teljesítse annak tartalmát. A megállapodás teljesítését a közvetítőnek kell ellenőriznie. Amennyiben azt nem, vagy csak részben teljesíti az elkövető, a sértettnek ezt jelezni kell a közvetítő felé. Ilyenkor vádemelésre kerül sor. Ha az elkövető csak részben teljesített, nincs lehetősége a már kifizetett részleteket visszakövetelni a sértettől, arra hivatkozva, hogy úgyis büntetést fog kapni. Ha a megállapodásban foglaltak teljes egészében teljesülnek, akkor ezt is jelenteni kell a közvetítő felé. Ilyenkor az ügyészség megszünteti a büntetőeljárást.

Mi is az a jóvátétel?


Tisztázzuk tehát: a jóvátétel nem ugyanaz, mint a kártérítés, bár nagyon hasonlít hozzá. Hasonlít, mert a közvetítői megállapodások döntő többsége pénzösszeget tartalmaz, mint jóvátételt. Ennek az az egyszerű oka, hogy sokkal könnyebb pénzben megállapodni, mint egyéb bizonytalan vagyoni értékkel rendelkező, és ellenőrizhetetlen jóvátételben.

penzatadas.jpg

Vegyünk egy példát: a sértett a baleset következtében 3 hónapig munkaképtelen lett, ezért táppénzt kap. A baleset előtti átlag jövedelem és a táppénz különbözete, mint jövedelemveszteség jelentkezik nála. Ezt a károkozó gépkocsi kötelező felelősségbiztosítójától, mint kártérítést követelheti. De neki nem csupán ez jelentkezik hátrányként. Nem tudja például folytatni családi háza kerítésének építését. Ezt a baleset előtt szabadidejében, saját maga építgette, saját erőből. De most fizikailag képtelen rá. Szakembert nem tud fogadni, hiszen jövedelme kevesebb, mint korábban, sőt a baleset miatt egy csomó plusz kiadása is van. Ugyanakkor jó lenne még a tél beállta előtt ezt befejezni.

Na, ez tipikusan olyan probléma, amit fel lehet hozni a közvetítői tárgyaláson. A biztosító ugyanis ezt mint vagyoni kártérítést nem fogja kifizetni. A károkozó a közvetítői eljárás során vállalhatja azt, hogy majd ő befejezi a kerítést, a megállapodásban vállalt határidőig. Igen ám, de mi van akkor, ha ő nem ért hozzá, nem tud rá időt szakítani, ha meg szakembert bíz meg, az nagyon drága lenne. Nem beszélve arról, mi van akkor, ha a sértettnek minőségi kifogásai lesznek a munkával kapcsolatban. Ez csak további problémákat szül. Mennyivel egyszerűbb ilyenkor azt mondani, hogy megállapodnak egy összegben, ami hozzávetőleg fedezi a kerítés befejezésének munkaerő költségeit. Ez az oka, hogy sokan keverik a kártérítéssel a jóvátételt.

Egyébként jóvátétel a pénzen kívül bármi lehet, amiben a felek megállapodnak. Csak arra kell figyelni, hogy teljesíthető legyen, ne okozzon további problémákat. A jóvátétel így a bocsánat kéréstől, a kerti munkán át, a család fuvarozásán keresztül, a téli tüzelő biztosításáig bármi lehet, amit az okozó vállalni tud és a sértett is elfogad. Az a jó megállapodás, amikor a felek, akik szorongással és feszültséggel teli érkeztek a megbeszélésre, megkönnyebbülten állnak fel az asztaltól.

Bekérheti-e a biztosító a közvetítői megállapodást?

A biztosítók általában kérik, hogy a felelősséget megállapító határozatot a károsultak csatolják be hozzájuk. Ha az ügy közvetítői eljárás során lezárult, akkor nincs olyan határozat, ami a felelősséget megállapítja. Ilyenkor a büntetőeljárást megszüntető határozat tartalmazza, hogy sikeres közvetítői megállapodás született. A biztosítók mindig kérik a megállapodást is, de nem mindig ugyanabból az okból.

Egyes biztosítók ugyanis, még mindig azt az általam helytelennek ítélt álláspontot követik, hogy a megállapodásba foglalt összeget levonják a kártérítésből. Mint írtam a jóvátétel és a kártérítés nem ugyanaz, így erre álláspontom szerint nincs joguk. Más biztosítók csupán azt szeretnék tisztázni, hogy a megállapodásban milyen jogcímeket jelöltek meg a felek. Ugyanis, ha nem csupán jóvátételben állapodtak meg, hanem más olyan jogcímet is feltüntettek, amit adott esetben a biztosító kártérítésként fizetne, akkor ezt levonják a kártérítésből. Ezzel kerülik el a kétszeres kifizetést. De csak a kártérítési részt lehet levonni, a jóvátételt nem! Álláspontom szerint, ez a helyes gyakorlat. Emiatt viszont fontos, hogy mit tartalmaz a közvetítői megállapodás, így nem fordulhat elő az az eset, hogy a károsult kevesebbhez jut hozzá, mint gondolta. A közvetítői megbeszélésekben jártas szakértő segítsége, ezért a közvetítői tárgyaláson is fontos. Utólag ugyanis nem lehet a megállapodást módosítani, és a károsult rosszul járhat.

A közvetítői eljárásban való részvétel a büntetőeljárások gyors és ésszerű lezárását jelenti, amivel mindkét fél jobban jár, mintha a hagyományos bírósági utat választaná.


Hozzászólások

Szóljon hozzá elsőként cikkünkhöz.



új hozzászólás

Hozzászólásminden mező kitöltese kötelező