Az új rokkantsági szabályokról egyszerűen
Írta: Király Szilvia | 2013. január 16.
Jelentős változások történtek 2012-ben a egészségkárosodást szenvedett személyek ellátásait illetően. Mivel a balesetben sérült személyek nagy részét érinti a téma, és sokszor fordulnak hozzám tanácsért, hogy ki mire jogosult és kitől kell igényelni a különböző ellátásokat, ezért összeszedtem a legfontosabb információkat.Rokkantság, egészségkárosodás, egészségi állapot

Biztos azért, hogy az egyszerű emberek még könnyebben belezavarodjanak az amúgy sem egyszerű szabályozásba. Egyébként is a társadalom nagy részét érinti ez a kérdés, így mi értelme is lenne annak, hogy az NRSZH orvosai és az ügyintézőkön túl más is értse miről van szó. Aki már hosszú évek óta rokkantsági ellátásban részesül csak kapkodja a fejét, hogy most éppen milyen címen folyósítják neki az ellátást. De nem is ez a lényeges számára, hanem az, hogy az új rendszerben melyik csoportba sorolják és mennyi lesz a járadéka. De ha a jogszabály mögé nézünk, akkor látható, hogy a változások legfőbb oka, hogy állam ezen a területen is spórolni akar.
Ki jogosult ellátásra?
Jelenleg tehát az jogosult ellátásra, akinek egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os vagy kisebb mértékű. Ez azt jelenti, hogy aki 60 %-ban egészséges, az 40 %-ban egészségkárosodott. Ez nem jelent feltétlenül munkaképtelenséget.
Az ellátásra jogosultak körét a bizottság csoportokba osztja:
- A rehabilitálható személyek főszabály szerint rehabilitációs ellátást kapnak, de akik 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, azok rokkantsági ellátásra jogosultak.
- Azok, akiknek nem javasolt a rehabilitációja rokkantsági ellátásra jogosultak.
A rehabilitációs ellátás
Akinek rehabilitáció ellátást állapítanak meg az egyfelől rehabilitációs szolgáltatásra, másfelől pénzbeli ellátásra jogosult.
A rehabilitációs szolgáltatás egy komplex program, mely során az ellátásra jogosultat együttműködés terheli, teljesíteni kell a rehabilitációs tervben foglaltakat. Ilyen kötelezettségek lehetnek: a hatóság előtti megjelenés, aktív munkahely keresés, a felajánlott szolgáltatás, képzés, állásajánlat elfogadása, akár közfoglalkoztatás keretében is.
A rehabilitációs ellátás a feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. Nincs lehetőség tehát visszamenőleg kérni.
Amennyiben a jogosult más rendszeres pénzellátásban részesül, akkor csak ennek megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg. A rehabilitációs ellátás időtartamát csak abban az esetben lehet meghosszabbítani, ha a jogosult foglalkoztatási jogviszonyban áll, és keresőképtelensége miatt (baleseti) táppénzt kap. Az ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.
A rehabilitációs ellátás összege
A havi összeg ahhoz igazodik, kit milyen kategóriába soroltak a vizsgálat során:
- akinél megállapították, hogy rehabilitálható: a havi átlagjövedelem 35 %-a (min. a minimálbér 30 %-a, max. a minimálbér 40 %-a);
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel: a havi átlagjövedelem 45 %-a (min. a minimálbér 40 %-a, max. a minimálbér 50 %-a).
Az ellátás összege nem függ már a szolgálati időtől, vagy az évek során elért jövedelemtől. Csak az ellátást megelőző 12 hónap átlagjövedelmét veszik figyelembe. Hiába keresett tehát valaki az átlag felett régebben, ha az utolsó évben az átlagjövedelme alacsony volt, ez lesz az ellátás számításának az alapja. De a maximális kifizetésnek is van korlátja, ez pedig a minimálbér 40 ill. 50 %-a. Ez pedig egyáltalán nem nevezhető magas összegnek. Hiába rendelkezett valaki magas átlagjövedelemmel az utolsó évben, a rehabilitációs ellátása jelentősen kevesebb lesz, mint munkabére volt.
A rokkantsági ellátás
A rokkantsági ellátás annyiban különbözik a rehabilitációs ellátástól, hogy hat hónapra visszamenőleg lehet megállapítani, ha az egyéb feltételek fennállnak. Ha azonban a kérelmező rendszeres pénzellátásban részesül, akkor ennek megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
A rokkantsági ellátás összege:
A jogszabály négy kategóriát különböztet meg:
- a havi átlagjövedelem 40 %-a (min. a minimálbér 30 %-a, max. a minimálbér 45 %-a):
- aki rehabilitálható, de rehabilitációja nem javasolt,
- aki rehabilitálható és 5 éven belül betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt.
- a havi átlagjövedelem 60 %-a (min. a minimálbér 45 %-a, max. a minimálbér 150 %-a):
- aki tartós rehabilitációt igényel, de rehabilitációja nem javasolt,
- aki rehabilitálható, és tartós rehabilitációt igényel és 5 éven belül betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt.
- a havi átlagjövedelem 65 %-a (min. a minimálbér 50 %-a, max. a minimálbér 150 %-a):
- aki folyamatos támogatással foglalkoztatható, de rehabilitációja nem javasolt.
- a havi átlagjövedelem 70 %-a (min. a minimálbér 55 %-a, max. a minimálbér 150 %-a):
- akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
Mindkét ellátási formára igaz, hogy a minimálbér alatt a 2012. évre megállapított összeget kell érteni, és a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelkedik.
A kérelem benyújtása, eljárási szabályok
A kérelmet a lakóhely, tartózkodási hely szerinti rehabilitációs hatósághoz, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani. Hatóságként a Kormányhivatalok Rehabilitációs Szakigazgatási Szervei járnak el. A hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és rehabilitálhatóság esetén rehabilitációs javaslatot készít. A vizsgálat eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. Erre irányuló kérelem esetén, szakvéleményt ad a közlekedőképességről is.
Az eljárási határidő 60 nap, amennyiben ezen határidő alatt nem lehet elbírálni a kérelmet, mert további adatokra van szükség, úgy a minimális ellátási összeget állapítják meg, melyet később a megállapított ellátás összegébe beszámítanak.
Az ellátásra jogosultak kötelezettségei
- A rehabilitációs ellátásban részesülő 15 napon belül értesíti a hatóságot, ha
- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
- keresőtevékenységet folytat, vagy
- keresőtevékenysége megszűnt.
- A rokkantsági ellátásban részesülő 15 napon belül értesíti a hatóságot, ha
- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy
- keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 %-át.
Felülvizsgálat
A hatóság felülvizsgálatot végez:
- az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
- az ellátott kérelmére,
- az egészségi állapotban történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,
- olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy
- célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
Remélem, hogy cikkem hozzásegítette ahhoz, hogy tisztábban lássa az új szabályozás lényegét. Amennyiben megváltozott munkaképességének oka olyan baleset (közlekedési, munkahelyi stb.), amely során Önt felelősség nem terheli, akkor kártérítésre is jogosult. A kártérítést a károkozótól vagy annak biztosítójától lehet követelni.
Kíváncsi arra, hogy Önnek van-e lehetősége kártérítésre, vagy többet szeretne tudni ennek menetéről, akkor keressen bátran! (Klikk ide!)
A kártérítési ügyeket sikerdíj ellenében vállalom, amelyről bővebben ebben a cikkben olvashat: (Az ügyvédi sikerdíjak megítélése)
Hozzászólások
Szóljon hozzá elsőként cikkünkhöz.