Az ügyvédi sikerdíjak megítélése

Írta: Király Szilvia   |   2012. július 25.

Az utóbbi időben a médiában sok negatív hang jelent meg az ügyvédi sikerdíjakról. Heves viták alakultak ki, hiszen a téma főként a vörösiszap katasztrófával kapcsolatban került szóba, ami valljuk be sokunkat érzékenyen érint. A média folyamatosan beszámolt az elöntött területek lakosainak kártalanításáról, valamint a már elindult kártérítési perekben támasztott igényekről. Ezzel szoros összefüggésben előtérbe került a károsultakat képviselő ügyvédek, ügyvédi irodák díjazása is.

Segítség vagy kizsákmányolás?

Mivel a katasztrófában érintett emberek nagy része mindenét elvesztette, nem tud előre fizetni ügyvédjének. E helyzet megoldása lehet az ügyvédi sikerdíj használata, mely esetén a károsult csupán sikeres peren kívüli egyeztetés vagy kártérítési per esetén köteles fizetni ügyvédjének. A viták forrása ennek az összegnek - az egyesek szerinti - aránytalan nagysága. Vegyük sorra, miért lehet jó vagy hátrányos ez a módszer a károsult és képviselője számára.

Mit nevezünk ügyvédi sikerdíjnak?

Leginkább a kártérítési igények érvényesítésére jellemző, hogy a megbízott jogi képviselője ún. sikerdíj ellenében vállalja el a károsult képviseletét. Ez annyit jelent, hogy az ügy végén a károsult javára kialkudott vagy perben elért kártérítési összeg előre meghatározott %-a a megbízási díj.

Kicsit hasonlít ez a rendszer az ingatlanközvetítésben bevett gyakorlatra. Sok helyen csupán akkor kap az ingatlanközvetítő jutalékot munkája után, ha sikeres üzlet köttetik munkája gyümölcseként. Többnyire itt is egy százalékos érték a közvetítő fizetsége. Ez ellen a rendszer ellen nem szoktak kifogást emelni, míg a károsultakat képviselő ügyvédek sikerdíját több helyen is, mint a károsultak kihasználásának egyik eszközeként állították be.

Lehet, hogy az ügy végén elért eredményt, vagyis a kártérítési összeg nagyságát figyelembe véve, az ügyvédi díj bizonyos esetekben egy nagyobb összeget tesz ki (csakúgy, mint az ingatlan esetében), és talán első pillantásra eltúlzottnak tűnhet, de ebbe az összegbe több tényezőt is bele kell kalkulálni.

Mit kívánnak a károsult érdekei?

A sikerdíjas megállapodások sajátossága az, hogy az ügyfélnek, károsultnak semmiféle költsége nem merül fel az ügyben mindaddig, amíg pénzhez, kártérítéshez nem jut. Ez igen fontos szempont, különösen akkor, ha az ügyfél mindenét elvesztette és a mindennapi túlélésért küzd egészen addig, amíg veszteségeiért valamilyen módon nem kárpótolják.

A megbízónak nem kell előleget adnia a várható kiadásokra, nem kell illetéket, szakértői költséget, útiköltséget fizetnie, mert ezeket a megbízott viseli. A károsult megbízó nem vállal semmiféle anyagi kockázatot, ezt a megbízott a sikerdíj ellenében átvállalja tőle.

Nem kell továbbá aggódnia azért sem, hogy megfelelően magas összeget fog-e kérni ügyvédje kártérítésként, hiszen a megbízott érdekei is azt kívánják, minél nagyobb végösszegből kerüljön kiszámolásra százaléka.

Az ügyvéd szempontjai

Amennyiben sikerül a kárügyintézés során megfelelő összeget kialkudni, az ügyvéd viszonylag nagyobb összeget is zsebre tehet. A történet azonban ennél jóval többről szól, hiszen a szakember úgymond hitelezett ügyfelének, mikor saját pénzéből fizette a korábban felmerülő járulékos költségeket. Nem beszélve arról a kockázatról, hogy ameddig ő ezzel az üggyel foglalkozik addig esetleg más, nem sikerdíjas, hanem óra- vagy fixdíjas ügyeket nem tud elvállalni, ellátni. Ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy ezek az ügyek biztosabb bevételt jelentenének számára.

Tekintettel kell lenni arra is, hogy ameddig az ügyvéd ezen az ügyön dolgozik nem zárhatja be irodáját, esetleges alkalmazottai bérét ugyanúgy fizetnie kell, és az akár évekig is elhúzódó ügy ellátása során neki is élni kell valamiből. Ha a megbízott nem jár sikerrel, és a károsult netalántán semmiféle anyagi kárpótláshoz nem jutna, akkor az ügyvéd nemcsak ingyen dolgozott, de a felmerült költségek is őt terhelik. Nem kockázatmentes tehát az ügyvéd részéről egy sikerdíjas ügy elvállalása.

Ha viszont jelentős összegű kártérítéshez segítette hozzá ügyfelét, akkor nemcsak ügyfele, de ő is jobban járt. Ezekben az ügyekben nem csupán az elvégzett munkával arányban álló díjazásról van szó, hanem a kockázatvállalás ellenértékét is meg kell fizetni.

És ahol a két fél találkozik...

Ha a tárgyalások az ügyfélre és az ügyvédre nézve is sikeresen végződnek, azaz magas összegű kártérítéshez jut a károsult, mind a ketten jól járnak.

Ezekben az ügyekben az ügyfél és ügyvéd érdeke azonos. Mindkettőjük célja minél magasabb összeget elérni, akár perben, akár peren kívül. Ha ez sikerül, akkor mindkét fél kölcsönös megelégedésével zárulhat az ügy.


Hozzászólások

Munkaügyi vitában - ha nettó 1 millió Ft a tét, méltányos lehet-e a 15-20 %-os mértékű sikerdíj felkínálása?
Keleti László - 2015. január 27. - 12:21
Igen, a gyakorlatban ilyen összegű sikerdíj alkalmazása a szokásos. Azt tudni kell, hogy az ügyvédi munkadíj az ügyfél és az ügyvéd közötti szabad megállapodás tárgya. Tisztázni kell, hogy a sikerdíj ellenében vállalt megbízás csak a peren kívüli egyeztetésre, vagy a peres képviseletre is szól-e.
balesetijogász - 2015. január 27. - 16:56
Devizahiteles vagyok, most tervezem megtámadni a hitelszerződést. Szeretném tudni, ha egy ügyvéd sikerdíjért dolgozik és előre mindent átvállal a per elindításához,akkor abban az esetben, ha a bankkal szemben pert nyer, akkor a sikerdíjat a megbízó fizeti, vagy a bíróság ráterheli a bankra, mint vesztes félre? Továbbá még annyit mekkora lehet ez a sikerdíj?
Szabóné - 2015. augusztus 3. - 19:08
Sorstársammal devizahitelesek vagyunk sajnos többszörösen is. Szeretnénk olyan ügyvédet, aki a segitségünkre tudna lenni és elsősorban sikerdijas, mert sajnos volt már ügyvédünk, aki fogta magát és itt hagyott bennünket, úgy hogy érvényes megbizásunk volt felé. Nagyon sürgős lenne, kérem aki tud segitsen. köszönöm szépen
Szalma Láazlóné - 2016. február 18. - 12:43

új hozzászólás

Hozzászólásminden mező kitöltese kötelező