A kártérítés öröklése
Írta: Király Szilvia | 2013. március 2.
A legtöbb károsultnak a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a biztosítók későn fizetnek. Gyakran hónapok is eltelnek addig, amíg az első utalás megérkezik. Ez idő alatt azonban előfordulhat az is, hogy a károsult akár a baleset, akár más oknál fogva elhalálozik. A hozzátartozókban ilyenkor joggal merül fel a kérdés, hogy örökölhető-e a még ki nem fizetett kártérítés, vagy a biztosító járt jól, mert nem kell fizetnie?A biztosítók késlekedésének több oka lehet. Eleinte arra hivatkoznak, hogy hiányoznak az elbíráláshoz szükséges nyilatkozatok, nem tisztázott a felelősség kérdése, illetve nincs részletes kárigény, vagy nem kerültek a bizonyítékok benyújtásra. Általában várni kell a rendőrségi határozatra, vagy a vádiratra is, amiből tisztázhatók a baleset körülményei. A vagyoni károkat azonban a balesetet követő 1-2 hónapon belül rendezni tudják a biztosítók, ha minden rendelkezésre áll. Más a helyzet azonban a nem vagyoni kártérítéssel. A nem vagyoni kártérítés elbírálására akkor van lehetőség, ha a sérülést szenvedett személy állapota kialakult, abban sem javulás, sem rosszabbodás nem várható. Ez általában a balesetet követő 1 év elteltével alakul ki. Természetesen egyénenként változhat a gyógyulási idő, lehet ennél hosszabb és rövidebb is. De ez alatt az 1 év alatt a biztosító, figyelemmel a sérülés jellegére, súlyosságára csak előleget folyósít a károsultnak, ami adott esetben a várható nem vagyoni kártérítésnek csak töredéke.
Az 1 év alatt rengeteg dolog történhet. Előfordulhat, hogy a károsult akár a baleset következtében kialakult szövődmények miatt, vagy már a baleset előtt is fennállt alapbetegsége, vagy egy újabb baleset miatt elhalálozik. Sajnos én is nem egyszer találkoztam ilyen esettel.Az, hogy az örökösök ilyen helyzetben igényt tarthatnak-e a biztosítóval szemben kártérítésre, több tényezőtől függ:
- függ, attól hogy a baleset és a haláleset között fennáll-e okozati összefüggés;
- függ attól, hogy vagyoni kárról, vagy nem vagyoni kártérítésről van szó;
- és függ attól, hogy a károsult peren kívül vagy bírósági perben érvényesítette igényét.
Baleseti halál
Jogilag a legegyszerűbb, de a családnak a legfájdalmasabb eset az, amikor a halál oka az elszenvedett baleset. Minden esetben orvosszakértőnek kell megállapítani azt, hogy mi volt a halál oka, és az összefüggésben van-e a balesettel. Az okozati összefüggés lehet teljes vagy részleges is. Akkor is megállapítható, ha a baleset óta viszonylag hosszabb idő telt el. Ennek nem csak a kártérítés, hanem a büntetőjogi felelősségre vonás tekintetében is jelentősége van, ezért ezt a szakvéleményt az ügyben eljáró nyomozó hatóság mindenképpen beszerzi.
Ha megállapítható a baleset és a halál közötti oksági kapcsolat, akkor a hozzátartozók nem az elhunyt személyt megillető nem vagyoni kártérítésre tarthatnak igényt, mint örökösök, hanem saját nevükben. Hozzátartozójuk elvesztése miatt nem vagyoni kártérítésre jogosultak, és igényelhetik a temetéssel és sírhely állítással felmerült igazolt költségeiket is. A kártérítésre csak közeli hozzátartozók jogosultak. Az összeg függ a rokonsági kapcsolat fokától, valamint a személyes kapcsolat jellegétől is.
Öröklés a vagyoni károk esetében
Bonyolultabb a helyzet, ha károsult személy nem a baleset miatt, hanem alapbetegsége vagy más külső ok pl. újabb baleset vagy idős kora miatt hunyt el. Ilyenkor külön kell választani a vagyoni és a nem vagyoni károkat.
Vagyoni károk a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést jelentik pl. baleset során sérült ruházat, gyógyszerköltség, háztartási és más kisegítők igénybevételének költsége, keresetveszteség stb. Ezen kiadásokkal kapcsolatos igények a hagyaték részét képezik, és az örökösök a biztosítótól követelhetik örökrészük arányában.
Nem vagyoni kártérítés öröklése
Bonyolultabb a helyzet akkor, ha a károsult éltében nem kapta meg a neki egyébként járó nem vagyoni kártérítési összeget. Az örökösök erre attól függően tarthatnak igényt, hogy az örökhagyó elindította-e a peres eljárást a károkozóval, vagy annak biztosítójával szemben vagy sem.
A nem vagyoni kártérítés ugyanis valamely személyhez fűződő jog sérelme esetén jár a károsultnak. Ez a sérelem lehet a testi épség, egészség megsértése, de akár a jóhírnév, becsület sérelme is. A személyhez fűződő jogok lényeges eleme, hogy a jogvédelem csak személyre, saját személyiségi értékre vonatkoztatható, elválaszthatatlan a személytől, átruházására, öröklésére lehetőség nincs, és csak személyesen érvényesíthető. Mivel kizárólag az adott személyhez köthetők, nem anyagi jellegű jogok, nem örökölhetők, nem ruházhatók át.
Vagyis abban az esetben, ha a károsult nem vagyoni kárigényét csak peren kívül próbálta érvényesítette a károkozóval, vagy annak biztosítójával szemben, akkor az örökösök nem jogosultak a kárigény további követelésére.
Ha viszont a károsult életében polgári pert indított, melyben nem vagyoni kártérítési igényét kívánta érvényesíteni, akkor az örökösök a Polgári perrendtartás szabályai szerint, a perbe jogutódként beléphetnek. Folytathatják tehát a pert, és így hozzájuthatnak ahhoz az összeghez, ami a károsultat haláláig megillette volna.
Ezért szoktam javasolni a polgár per megindítását abban az esetben, ha a károsult olyan, a balesettől független, alapbetegségben szenved, ami halálos kimenetelű is lehet. A polgári peres eljárás is évekig elhúzódik, de így legalább biztosítani lehet azt, hogy a kártérítéshez a károsult, vagy családja hozzájut. Sajnos praxisomban arra is akad példa, hogy a perben a biztosító tudva a felperes súlyos alapbetegségéről különböző indokokkal próbálja elhúzni a per befejezését. Természetesen ezt nem nyíltan, hanem az eljárási szabályok által megengedett körben teszi. Az ilyen eljárásnak csak a bíróság tud kellő határozottsággal véget vetni.
Ha az Ön családjában is van olyan, aki közlekedési, munkahelyi vagy más baleset során személyi sérülést szenvedett és kártérítési ügyekre szakosodott ügyvédre lenne szüksége, mert nem ismeri jogait, lehetőségeit, akkor keressen bátran. Előzetes költségek nélküli tanácsadás, és sikerdíjas képviselet! (Klikk ide!)
Hozzászólások
Szóljon hozzá elsőként cikkünkhöz.